Cégvezetés

A krízis minden céget elér?

Ez a kérdés már sok cégvezetőben felmerült. Sokat hallunk azokról a hullámvölgyekről, amelyeken egy cég működése során végig megy. Senki nem születik úgy, hogy mindent tudjon a cégvezetésről, és kikerülhessen minden buktatót. A vállalkozóvá válást nem tanítják, és egyébként sem lehet az iskolapadban megtanulni, csakis a való életben. Arról azonban ritkán hallunk, hogy a krízisek előrevetíthetőek és egyben fel is készülhetünk felbukkanásukra.

Larry Greinert is foglalkoztatta melyik növekedési fázisban milyen krízisen mennek át a vállalatok. Így született meg a Greiner-modell, amely megmutatja milyen krízissel kell szembe néznie a vállalkozásnak fejlődése, növekedése közben.

Greiner-modell

Minden vállalkozásalapítás egy jó ötlettel, egy vevői csoport ‘fájdalmának’ orvoslásával vagy egy kiváló üzleti modell megalkotásával jön létre. Induláskor az ötlet megvalósítása van fókuszban, így a feladatok összemosódnak az alapítók között, nincs kirajzolódva, ki mit csinál. Aki épp ráér, megcsinálja, amit kell. Ebből adódik az első krízis:

  1. Vezetési krízis: ebben a szakaszban a működés a legfontosabb, így mindenki végez mindenféle tevékenységet. Nincs arra mód, hogy minden típusú feladatra külön embert vegyenek fel. Az ötlet bejön, van kereslet a termékre, szolgáltatásra, viszont elkezd hiányozni a vezető a cég éléről, aki döntéseket hoz, felelősséget vállal. Vezető nélkül rövid időn belül megszűnik, vagy megreked már a korai fázisban.   
  2. Autonómiai krízis: az idő elteltével egyre nagyobbá válik a szervezet, és égető szükség lesz a feladat- és hatáskörök kijelölésére. Ezt a krízist csak tudatos irányítással lehet megoldani.
  3. Kontroll krízis: a növekedéssel együtt a teendők is nőnek, sokszor nem is arányosan. Amelyik szervezet nem tud egy működési rendszert felépíteni, ahol mindenki pontosan tudja mit kell csinálnia és hogyan, ott ellenőrizhetetlenné válnak a folyamatok.
  4. Bürokrácia krízis: a cégméret egy olyan nagyságot ért el, amikor már kialakult a központi irányítás. Ezzel pedig nő az adminisztrációs terhe a különböző területeknek, és a vevői igények kiszolgálása helyett az adminisztráció kerül a középpontba.
  5. Folyamatossági krízis: ebben a szakaszban a vállalat már túl nagyra nőtt, és ha nem tud hatékony, új folyamatokat kialakítani, elkezd stagnálni, majd hanyatlásnak indul.

A fent felsorolt krízisek eltérő időben jöhetnek elő a különböző profilú vállalatoknál, így egy-egy át is ugorható. Tudatos tervezéssel nem csak a cél határozható meg, hanem a felmerülő problémák is könnyebben kezelhetővé válnak, vagy egy részük meg is előzhető. Készítsen üzleti tervet, amely tartalmazza a vállalkozás stratégiai tervét, cash flow-t, előrejelzést és előzze meg a krízist!

Amennyiben Ön is szeretné elkerülni a kríziseket, és szüksége van egy olyan szakemberre, aki leveszi a terhet az Ön válláról – a stratégiai- és üzleti terv elkészítését – keressen bizalommal!

Ajánlatot kérek

Hozzászólás küldése